ÖNISMERETI TESZT

Önismereti teszt

 

 1. Mikor van a legjobb formában?          

    a. reggel

     b. napközben és koraeste

      c. késő este

2. Ön...  

     a. gyorsan, nagyokat lépkedve jár. 

       b. gyorsan, kicsiket lépkedve jár.

       c. közepes tempóban, az emberek szemébe nézve jár.

       d. közepes tempóban, lehajtott fejjel jár. e. lassan jár.

3. Ha valakivel beszél

      a. keresztbe fonja a karját.

      b. összekulcsolja a kezét.

       c. egyik vagy mindkét kezét csípőre teszi.

      d. megérinti a beszélgetőtársát.

       e. az állát simogatja vagy a hajába túr

4. Nyugalmi helyzetben

      a. a lábait szorosan egymás mellé teszi.

       b. egyik lábát átveti a másikon.

       c. kinyújtja a lábait.

        d. maga alá húzza a lábait.

5. Ha valamit viccesnek talál

    a. hahotázni kezd.

     b. elneveti magát, de nem túl hangosan.

     c. diszkréten nevet.

     d. egy kissé elmosolyodik.

6. Ha partira vagy értekezletre megy,

        a. hangosan üdvözöl mindenkit, hogy észrevegyék: megérkezett.

       b. feltűnés nélkül lép be, és azonnal ismerősöket keres.

        c. feltűnés nélkül lép be, és reméli, hogy senki nem vette észre.

7. Kitartóan, erősen összpontosítva dolgozik, és valaki megzavarja. Ön

        a. örül, hogy végre szünetet tarthat.

        b. ingerült, mert félbeszakították.

        c. hirtelen nem tudja, örüljön-e vagy mérgelődjön.

8. Melyik színt kedveli?

       a. piros vagy narancs

       b. fekete

      c. sárga vagy világoskék

       d. zöld

       e. sötétkék vagy lila

       f. fehér

       g. barna vagy szürke

9. Mielőtt elaludna,

      a. a hátán fekszik.

       b. a hasán fekszik.

       c. egyik oldalán fekszik.

      d. egyik kezével a feje alatt fekszik.

      e. a feje a takaró alatt van.

10. Éjszakánként

       a. gyakran álmodja azt, hogy zuhan.

      b. gyakran álmodja azt, hogy verekszik vagy küzd.

       c. gyakran álmodja azt, hogy valakit vagy valamit keres.

       d. gyakran álmodja azt, hogy repül vagy lebeg.

       e. nem álmodik semmit.

       f. mindig kellemes dolgokról álmodik. 

 

Értékelés

 

 

60 pont felett : Kollégái, ismerősei óvatosak Önnel szemben, mert hiúnak, egocentrikusnak, akaratosnak tartják. Lehet, hogy a kollégái, ismerősei csodálják és példaképüknek tartják, de nem mindig nyíltak Önnel, és nem feltétlenül szeretnének a barátai lenni.

51 és 60 pont között: Kollégái, ismerősei elismerik ötleteiért, rugalmaságáért, eredetiségéért. Ön született vezető, aki gyorsan hoz döntéseket, ha ezek nem is mindig a legjobbak. Bátornak és kalandvágyónak tartják, aki mindent kipróbál, mer kockáztatni és szereti a kalandot. Szeretik a társaságát, hiszen Önnel és Ön körül mindig érdekes dolgok történnek.

41 és 50 pont között: Kollégái, ismerősei élénk, vonzó és kellemes embernek tartják. Ön az, aki állandóan a figyelem központjában van, mégsem bízza el magát. Kedves, udvarias és megértő ember, aki vigasztal, bíztat és segít, ha baj van.

31 és 40 pont között: Kollégái, ismerősei józan, figyelmes, gondos és gyakorlatias embernek tartják. Intelligens, nagylelkű, tehetséges, ugyanakkor szerény ember benyomását kelti. Nem barátkozik gyorsan és könnyen, de ha valaki elnyeri a bizalmát, hűséges és a többiektől is elvárja, hogy azok legyenek.

21 és 30 pont között: Kollégái, ismerősei aprólékosnak, egy kissé megszállottnak tartják. Ön gondos, rendkívül elővigyázatos és kitartó a munkában. Nagyon meglepődnének, ha spontán, ösztönösen vagy hirtelen ötlettől hajtva tenne valamit, hiszen az a benyomásuk, hogy Ön a dolgokat minden oldalról megvizsgálja, mielőtt döntést hozna. Ezt a jellemvonást óvatos természetével magyarázzák.

21 pontnál kevesebb: Kollégái, ismerősei félénknek és határozatlannak tartják. Szüksége van arra, hogy figyeljenek Önre, mástól várja a döntéseket, és nehezen fogad bárkit is a bizalmába. Sokat szorong, és ott is problémát lát, ahol nincs. Van, aki unalmasnak tartja Önt, de azok, akik jól ismerik, tudják, hogy ez nem így van.

 

 

Szolgáltatói profilozás, piaci szegmentáció és figyelemfelkeltés

Szolgáltatói profilozás, piaci szegmentáció és figyelemfelkeltés

   

 

 

 

Sikeres közgazdászokként sokan egyet értenek azzal a mondással Fordtól, miszerint: "Ha befektetsz egy dollárt, arra használd a másikat, hogy mindenki tudomást szerezzen róla!" Viszont a mai fogyasztói társadalom, illetve a piac ettől picit többet vár el. Kezdő vállalkozóknak, illetve azoknak, akiknek a forgalmuk leáldozófélben van vagy stagnál, szeretnénk javasolni a címben említett három, sokak számára ugyan kevésbé ismert, de annál fontosabb tevékenységet.

A marketing oktatásoknak, illetve az igényeknek megfelelően egyre elterjedtebb közgazdász szakmának hála, gyakrabban lehet találkozni azzal a ténnyel, hogy a termelői, illetve a szolgáltatói ágazatok körében praktizálják  a piaci szegmentációt. Ezen tevékenység alapja a fogyasztók pszichográfiájának, szociográfiájának meghatározása, illetve demográfiai tényezők szerinti bekategorizálása. Erre épülve a szerencsésebbek kialakítanak egy reklámstratégiát, mely a vállalkozások fejlődésének elengedhetetlen eszközei. Az egyének minél jártasabbak a marketing útvesztőiben, annál pontosabb, célirányosabb reklámokat, reklámszövegeket, reklámkampányokat alkalmaznak az általuk szegmentált piacnak megfelelően.

Ennek fényében, elmondhatnánk, hogy a vállalkozások sikert érhetnek el, de … Sajnos meg kell állapítani, hogy a „DE”, még egy profi marketinges pályafutása során is előjöhet. Vajon mi az, amiről megfeledkeztünk? A fogyasztói piac szegmentálása megtörtént, kiválasztottunk egy célközönséget, nekik megfelelő reklámstratégiát dolgoztunk ki. Mi lehet a hiba?

Ha górcső alá vesszük vállalkozásunkat, rájöhetünk, hogy megfeledkeztünk a szolgáltatói profilozásról. Ezt az adott tevékenységet, általában csak a "nulladik" lépésként emlegetik. Remek, ha megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbb célközönséget, de vajon mi is megfelelünk számukra? Legalapvetőbb dolog, hogy mielőtt köztudatba kerülnénk, vonzóbbá, érdekesebbé, egyedibbé varázsoljuk vállalkozásunkat. Melynek alapvető feladata, hogy anélkül hasson a piacra, hogy az emberek fejében akár csak egy pillanatra is megforduljon, hogy nem profikkal van dolga. Azt a tudatot keltve, hogy ha nem is pont az ő igényeinek megfelelő, tehát a vállalkozás nem azt a szegmenst szólítja meg, akkor is reakciókat váltson ki az egyénből. Egyszerűsítve, ha az ismeretségi körében akad olyan személy, aki a szegmentált kategóriába beleesik, értesítse azt.

Ezen apróbb trükkök, tippek elsajátíthatóak, tanulhatóak, csak a megfelelő vállalkozó szellem kell hozzá és megfelelően választott továbbképzés. 


KÉPEZD MAGAD OKOSAN ÉS GYORSAN!

 

A tudás a műveltség egy meghatározott területén szerzett sokirányú tájékozottságot jelent, amely szervesen magában foglalja az újabb és újabb információk szerzésének képességét és az ismeretek kiegészítéséhez nélkülözhetetlen gondolkodást. Továbbképzésről viszont akkor beszélünk, amikor az alacsonyabb beosztású és képzettségű munkavállalók, akár munkaadók munkájának a javítása a cél. Ebben az esetben ez a lehetőség szinte bármiféle új tudással, új ismeretanyagok elsajátításával érhető el teljes mértékben.

A képzéseinkkel a már meglévő ismertségek, szaktudások kialakítását, kiegészítését, fejlesztését valósítjuk meg. Az eredményes vállalati és egyéni képzés fontos feltétele, hogy egy munkakör, egy feladat sikeres megvalósításához szükséges szakértelem képezze annak célját.

Kurzusainkat, továbbfejlesztő képzéseinket igyekeztünk a lehető legválasztékosabban kialakítani. Így szinte bárki találhat az igényeinek megfelelő témát. Szolgáltatásaink közül az alábbi témákból lehet választani:

1. Önismereti kurzusok (Ismerjük meg munkáltatóinkat, vagy ügyfeleinket)

2. Marketing oktatások (Kis- és középvállalkozásoknak)

3. Etika és etikett oktatás

4. Alapvető jogi ismeretek

5. Munka- és fogyasztóvédelmi előírások

6. Álláskereséskor törekedj a profizmusra!

- Állásinterjúk típusai

- Kommunikációs technikák, illetve trükkök

- Testbeszéd- Nonverbális kommunikáció

- Önéletrajz megírása

7.  Gazdasági kurzusok az üstökösöknek

- Kultúra befolyása a döntéseinkre

- A bizonytalanság kiküszöbölésének trükkjei a döntéseinkben

- Csoportos együttműködések

- Döntéseink pszichológiája

- Döntéseink és ami mögötte van

- Etika vs. Profit

- Etika vs. profit II.

- Játszd végig!

8. Kisvállalati marketing oktatás egyénre szabva, gyakorlati résszel

9. Titok - Modern bolondok aranya (Wolf Gábor, marketing guru műve alapján)

10. Csapatépítő tréningek szervezése kommunikációs tréningekkel egybekötve 

A munkanélküliség következményei

A munkanélküliség következményei 

 

 

Sajnos évről évre egyre több országban, így hazánkban is egyre nagyobb probléma a munkanélküliség. A gazdasági helyzeteknek köszönhetően sorra zárnak be a vállalatok, ezáltal egyre többen kerülnek egyik napról a másikra az utcára. A munkahelyét elveszítő embereknek ilyenkor nem csak az anyagi, de az érzelmi és pszichés következményekkel is szembe kell nézniük. A munkahely elvesztése utáni első időszakban még sokan lelkesek, nem érzik tragédiának a munkanélküliséget. A kialakult új helyzetet megpróbálják pozitívan értékelni, és reménykednek abban, hogy hamarosan új munkahelyet találnak, még akár jobbat is, mint a korábbi volt. Az addigi megszokott napirend teljesen átalakul: éjszaka tovább maradnak ébren, reggel később kelnek fel, megpróbálják kipihenni a munkával töltött évek fáradalmait. A hetek múlásával azonban egyre erőteljesebb lesz a bizonytalanság érzése, és az ismételt visszautásítások hatására az álláskeresőn eluralkodik a kétségbeesés. A sikertelenség egyre elkeserítőbbé válik, az anyagi tartalékok felélése pedig egyre nyomasztóbb terhet jelent a család számára.

A munkanélküliség hosszabb idő után akár testi és lelki panaszokat is okozhat!

A munkahely elvesztését követő 3. hónapban jelentkeznek az első testi panaszok.  Vannak, akik fejfájásra, alvászavarra, nyugtalanságra, idegességre, fáradékonyságra panaszkodnak és olyanok is akadnak, akiknek már meglévő testi panaszai, fájdalommal járó kórképei erősödnek fel. A későbbiekben is megfigyelhető, hogy a tartósan munkanélküliek jóval többször keresik fel a családi orvost és sokkal többet költenek gyógyszerre, mint dolgozó társaik. Fél év elmúltával már szinte mindenki átesik valamilyen lelki problémán. Ez lehet kisebb-nagyobb hangulatingadozás, szorongásos periódus vagy alvászavar. Ekkorra vész el a remény, hogy lesz újra munkahely, és a bizakodás helyét felváltja az üresség és a csalódottság. Az álláskersők elvesztik a jövőbe vetett hitüket, és elégedetlenné válnak a jelenükkel kapcsolatban. Az idősebb korosztályhoz tartozóknak szembesülni kell azzal, hogy minden szakmai tapasztalatuk ellenére is túlkorosnak számítanak a munkaerőpiacon, a diplomások pedig túlképzettségük miatt nem jutnak munkához az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben.

Komoly probléma, hogy a munkanélküliek szégyenként élik meg a munkahely elvesztését, és nem szívesen említik senkinek a problémájukat. Egy idő után elkerülik a társaságot, szociálisan visszahúzódóvá válnak, ami elszigetelődéshez és depresszióhoz vezet. A családfő munkahelyének megszűnése a családtagokra is hatással van. Vizsgálatok kimutatták, hogy ha az apa munkanélkülivé válik, akkor a gyerekek iskolai teljesítménye kimutathatóan romlik. A tanárok gyakran panaszkodnak arra, hogy a gyerek figyelmetlenné, érdektelenné vált, és nagyon nehéz motiválnia feladatok végrehajtására. Az apa hangulata átragad a gyerekre is, és az visszahúzódóvá válik, önértékelése romlik és emócionálisan érzékeny lesz. Az sem ritka, hogy hasonló testi panaszok jelentkeznek a gyermeknél, mint az édesapánál. A feleség helyzete sem könnyebb, mint a gyerekeké. A családfő jövedelmének kiesése azzal jár, hogy a feleségnek kell átvennie a családfenntartó szerepét. A férj állandó otthonléte folyamatos konfliktusokat generál a családon belül, ingerült, feszült viselkedése újabb és újabb összetűzésekhez vezet. A feleségre hárul ezeknek a problémáknak az elrendezése, és a férj támogatása is a munkakeresés során.

 

Tippek, hogyan fordítsuk előnyünkre a munkanélküliség időszakát:

Ennek a nehéz időszaknak az átvészelésében segít, ha az álláskereső tudatosan átalakítja a szemléletét ehhez fűződően. Nem munkanélküliként tekint önmagára, hanem úgy fogja fel ezeket a hónapokat, hogy az álláskeresés a munkája. Minden nap a hivatalos munkaidőt fordítja álláshírdetések böngészésére, ekkor küldi el az önéletrajzát és jár állásinterjúkra.

- A lelki egészség fenntartásához nélkülözhetetlen a testi jólét. Ennek érdekében javasolt minden nap fél óra aktív mozgás, séta, torna, úszás, esetleg kerékpározás.

- A várakozással töltött időt érdemes megpróbálni hasznosan tölteni. Ezeket a hónapokat ki lehet használni önképzésre, szakmai fejlődésre vagy azoknak a könyveknek az elolvasására, amik versenyképessé tehetik a munkaerőpiacon. 

 

 

Forrás, amelyből mi is merítettünk: WEBBeteg.hu - Dr. Veress Dóra, pszichiáter