A munkanélküliség időszakának túlélése

Mivel a meglévő és megszokott munkahelyünkön a munkánk egy idő után szinte életünk, majd személyiségünk része is lesz (hiszen sokszor előfordul, hogy a munkával töltött idő és az azzal járó szerepviselkedés később akár az életformánk is lesz), így állásunk elvesztése akár lelki problémákhoz is vezethet. Minden ember más és más, senki sem egyforma, mégis mindenkit egyformán megvisel állása elvesztése. Ezután persze változó mindenki számára, hogyan reagál a helyzetre, hogyan próbálja átvészelni.

Annak érdekében, hogy a lehető legminimálisabbra tudjuk csökkenteni a helyzettel járó kétségbeesést és szorongást, érdemes néhány tanácsunkat megfogadni. Íme néhány hasznos tipp:

Tartsuk meg napi rutinjainkat, amelyek a munkavégzéssel jártak!

A szorongás és esetleges depresszió elkerülése érdekében még az álláskeresés időszakában is érdemes megtartani a megszokott napi rutinokat, tevékenységeket. Keljünk időben, ne hagyjunk egyetlen napot sem “feleslegesen” elvesztegetni. Mozduljunk ki, legyünk aktívak, használjuk ki a napot! Az álláskeresésre fordított időt is igyekezzünk abban az időszakban végezni, ami beleesik egy átlagos munkaidőbe. A hétvégéket pedig hagyjuk meg a regenerálódásnak, pihenésnek jutalmul a hétköznapok folyamán végzett kutakodásokért, munkakeresésekért és egyéb tevékenységekért.

Végezzünk karitatív munkákat!

Ebben az időszakban fontos, hogy ne süllyedjünk teljes önsajnálatba. Ennek az egyik legjobb módja, ha másokra is odafigyelünk, segítjük a rászorultakat. Az önkénteskedés, karitatív célokkal foglalkozó csoportok felkutatása és segítése, valamint az ezutáni pozitív visszajelzések új látásmódot, új életcélokat is adhatnak. Az önzetlen segítségnyújtás, adományozás, gyűjtések segítése segít nekünk is, hogy újra hasznosnak és a társadalom számára nélkülözhetetlen tagjának érezhessük magunkat. Javít közérzetünkön és önbecsülésünkön. Mindezek mellett pedig akár új kapcsolatokra is szert tehetünk, esetleg állandó munkát találhatunk.

Tervezzünk előre!

Hogy ne érezzük “haszontalannak” az otthon töltött időszakot, tűzzünk ki minden napra elvégzendő feladatokat, célokat. Határozzunk meg a munkakeresésre szánt időből is célokat, pl. szabjuk meg, hogy egy napon hány állásajánlatot kutatunk fel és mennyi önéletrajzot küldünk el. Így a nap végére kissé nyugodtabban, elégedettebben dőlhetünk hátra és pihenhetünk.

Keressünk munkanélküliekkel foglalkozó csoportokat!

Már szinte minden közösségi oldalon találni olyan csoportokat és oldalakat ebben a témában, ahol rengeteg információt, tanácsot be lehet gyűjteni. Vagy akár hasznos tippeket, olyan információkat leendő állásokról, amelyeket szinte még meg sem hirdettek, mivel először információs úton próbálják azt meg betöltetni hirdetés helyett.

Képezzük tovább magunkat!    

A munkakereséssel töltött időszak alatt sokszor találkozunk olyan számunkra megfelelő, vagy csak tetsző állásajánlattal, amelyet sajnos csak azért nem kaphatunk meg, esetleg kevesebb eséllyel pályázhatunk rá, mert nincs elég képzettségünk. Ezek persze nem minden esetben jelentik azt, hogy komolyabb, több éves továbbtanulásra lenne szükség. Néha épp elég lenne egy picivel többet tudni, így elég lenne egy gyors továbbképző tanfolyam is, illetve valamilyen nyelvtanulás. Még abban az esetben is, ha a munkanélküliség alatt úgy döntünk, indítunk egy saját vállalkozást, vagy a már meglévő, de nem jól működőt szeretnénk feléleszteni, akkor is sokat segítene egy megfelelő tanácsadás az üzlettel kapcsolatban néhány órás/napos gyorstalpaló kurzusokkal.

 

 

 

Megosztás a facebookon

A munkanélküliség következményei 

 

 

Sajnos évről évre egyre több országban, így hazánkban is egyre nagyobb probléma a munkanélküliség. A gazdasági helyzeteknek köszönhetően sorra zárnak be a vállalatok, ezáltal egyre többen kerülnek egyik napról a másikra az utcára. A munkahelyét elveszítő embereknek ilyenkor nem csak az anyagi, de az érzelmi és pszichés következményekkel is szembe kell nézniük. A munkahely elvesztése utáni első időszakban még sokan lelkesek, nem érzik tragédiának a munkanélküliséget. A kialakult új helyzetet megpróbálják pozitívan értékelni, és reménykednek abban, hogy hamarosan új munkahelyet találnak, még akár jobbat is, mint a korábbi volt. Az addigi megszokott napirend teljesen átalakul: éjszaka tovább maradnak ébren, reggel később kelnek fel, megpróbálják kipihenni a munkával töltött évek fáradalmait. A hetek múlásával azonban egyre erőteljesebb lesz a bizonytalanság érzése, és az ismételt visszautásítások hatására az álláskeresőn eluralkodik a kétségbeesés. A sikertelenség egyre elkeserítőbbé válik, az anyagi tartalékok felélése pedig egyre nyomasztóbb terhet jelent a család számára.

A munkanélküliség hosszabb idő után akár testi és lelki panaszokat is okozhat!

A munkahely elvesztését követő 3. hónapban jelentkeznek az első testi panaszok.  Vannak, akik fejfájásra, alvászavarra, nyugtalanságra, idegességre, fáradékonyságra panaszkodnak és olyanok is akadnak, akiknek már meglévő testi panaszai, fájdalommal járó kórképei erősödnek fel. A későbbiekben is megfigyelhető, hogy a tartósan munkanélküliek jóval többször keresik fel a családi orvost és sokkal többet költenek gyógyszerre, mint dolgozó társaik. Fél év elmúltával már szinte mindenki átesik valamilyen lelki problémán. Ez lehet kisebb-nagyobb hangulatingadozás, szorongásos periódus vagy alvászavar. Ekkorra vész el a remény, hogy lesz újra munkahely, és a bizakodás helyét felváltja az üresség és a csalódottság. Az álláskersők elvesztik a jövőbe vetett hitüket, és elégedetlenné válnak a jelenükkel kapcsolatban. Az idősebb korosztályhoz tartozóknak szembesülni kell azzal, hogy minden szakmai tapasztalatuk ellenére is túlkorosnak számítanak a munkaerőpiacon, a diplomások pedig túlképzettségük miatt nem jutnak munkához az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben.

Komoly probléma, hogy a munkanélküliek szégyenként élik meg a munkahely elvesztését, és nem szívesen említik senkinek a problémájukat. Egy idő után elkerülik a társaságot, szociálisan visszahúzódóvá válnak, ami elszigetelődéshez és depresszióhoz vezet. A családfő munkahelyének megszűnése a családtagokra is hatással van. Vizsgálatok kimutatták, hogy ha az apa munkanélkülivé válik, akkor a gyerekek iskolai teljesítménye kimutathatóan romlik. A tanárok gyakran panaszkodnak arra, hogy a gyerek figyelmetlenné, érdektelenné vált, és nagyon nehéz motiválnia feladatok végrehajtására. Az apa hangulata átragad a gyerekre is, és az visszahúzódóvá válik, önértékelése romlik és emócionálisan érzékeny lesz. Az sem ritka, hogy hasonló testi panaszok jelentkeznek a gyermeknél, mint az édesapánál. A feleség helyzete sem könnyebb, mint a gyerekeké. A családfő jövedelmének kiesése azzal jár, hogy a feleségnek kell átvennie a családfenntartó szerepét. A férj állandó otthonléte folyamatos konfliktusokat generál a családon belül, ingerült, feszült viselkedése újabb és újabb összetűzésekhez vezet. A feleségre hárul ezeknek a problémáknak az elrendezése, és a férj támogatása is a munkakeresés során.

 

Tippek, hogyan fordítsuk előnyünkre a munkanélküliség időszakát:

- Ennek a nehéz időszaknak az átvészelésében segít, ha az álláskereső tudatosan átalakítja a szemléletét ehhez fűződően. Nem munkanélküliként tekint önmagára, hanem úgy fogja fel ezeket a hónapokat, hogy az álláskeresés a munkája. Minden nap a hivatalos munkaidőt fordítja álláshírdetések böngészésére, ekkor küldi el az önéletrajzát és jár állásinterjúkra.

- A lelki egészség fenntartásához nélkülözhetetlen a testi jólét. Ennek érdekében javasolt minden nap fél óra aktív mozgás, séta, torna, úszás, esetleg kerékpározás.

- A várakozással töltött időt érdemes megpróbálni hasznosan tölteni. Ezeket a hónapokat ki lehet használni önképzésre, szakmai fejlődésre vagy azoknak a könyveknek az elolvasására, amik versenyképessé tehetik a munkaerőpiacon. 

 

 

Forrás, amelyből mi is merítettünk: WEBBeteg.hu - Dr. Veress Dóra, pszichiáter

Megosztás a facebookon