A munkanélküliség következményei 

 

 

Sajnos évről évre egyre több országban, így hazánkban is egyre nagyobb probléma a munkanélküliség. A gazdasági helyzeteknek köszönhetően sorra zárnak be a vállalatok, ezáltal egyre többen kerülnek egyik napról a másikra az utcára. A munkahelyét elveszítő embereknek ilyenkor nem csak az anyagi, de az érzelmi és pszichés következményekkel is szembe kell nézniük. A munkahely elvesztése utáni első időszakban még sokan lelkesek, nem érzik tragédiának a munkanélküliséget. A kialakult új helyzetet megpróbálják pozitívan értékelni, és reménykednek abban, hogy hamarosan új munkahelyet találnak, még akár jobbat is, mint a korábbi volt. Az addigi megszokott napirend teljesen átalakul: éjszaka tovább maradnak ébren, reggel később kelnek fel, megpróbálják kipihenni a munkával töltött évek fáradalmait. A hetek múlásával azonban egyre erőteljesebb lesz a bizonytalanság érzése, és az ismételt visszautásítások hatására az álláskeresőn eluralkodik a kétségbeesés. A sikertelenség egyre elkeserítőbbé válik, az anyagi tartalékok felélése pedig egyre nyomasztóbb terhet jelent a család számára.

A munkanélküliség hosszabb idő után akár testi és lelki panaszokat is okozhat!

A munkahely elvesztését követő 3. hónapban jelentkeznek az első testi panaszok.  Vannak, akik fejfájásra, alvászavarra, nyugtalanságra, idegességre, fáradékonyságra panaszkodnak és olyanok is akadnak, akiknek már meglévő testi panaszai, fájdalommal járó kórképei erősödnek fel. A későbbiekben is megfigyelhető, hogy a tartósan munkanélküliek jóval többször keresik fel a családi orvost és sokkal többet költenek gyógyszerre, mint dolgozó társaik. Fél év elmúltával már szinte mindenki átesik valamilyen lelki problémán. Ez lehet kisebb-nagyobb hangulatingadozás, szorongásos periódus vagy alvászavar. Ekkorra vész el a remény, hogy lesz újra munkahely, és a bizakodás helyét felváltja az üresség és a csalódottság. Az álláskersők elvesztik a jövőbe vetett hitüket, és elégedetlenné válnak a jelenükkel kapcsolatban. Az idősebb korosztályhoz tartozóknak szembesülni kell azzal, hogy minden szakmai tapasztalatuk ellenére is túlkorosnak számítanak a munkaerőpiacon, a diplomások pedig túlképzettségük miatt nem jutnak munkához az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben.

Komoly probléma, hogy a munkanélküliek szégyenként élik meg a munkahely elvesztését, és nem szívesen említik senkinek a problémájukat. Egy idő után elkerülik a társaságot, szociálisan visszahúzódóvá válnak, ami elszigetelődéshez és depresszióhoz vezet. A családfő munkahelyének megszűnése a családtagokra is hatással van. Vizsgálatok kimutatták, hogy ha az apa munkanélkülivé válik, akkor a gyerekek iskolai teljesítménye kimutathatóan romlik. A tanárok gyakran panaszkodnak arra, hogy a gyerek figyelmetlenné, érdektelenné vált, és nagyon nehéz motiválnia feladatok végrehajtására. Az apa hangulata átragad a gyerekre is, és az visszahúzódóvá válik, önértékelése romlik és emócionálisan érzékeny lesz. Az sem ritka, hogy hasonló testi panaszok jelentkeznek a gyermeknél, mint az édesapánál. A feleség helyzete sem könnyebb, mint a gyerekeké. A családfő jövedelmének kiesése azzal jár, hogy a feleségnek kell átvennie a családfenntartó szerepét. A férj állandó otthonléte folyamatos konfliktusokat generál a családon belül, ingerült, feszült viselkedése újabb és újabb összetűzésekhez vezet. A feleségre hárul ezeknek a problémáknak az elrendezése, és a férj támogatása is a munkakeresés során.

 

Tippek, hogyan fordítsuk előnyünkre a munkanélküliség időszakát:

- Ennek a nehéz időszaknak az átvészelésében segít, ha az álláskereső tudatosan átalakítja a szemléletét ehhez fűződően. Nem munkanélküliként tekint önmagára, hanem úgy fogja fel ezeket a hónapokat, hogy az álláskeresés a munkája. Minden nap a hivatalos munkaidőt fordítja álláshírdetések böngészésére, ekkor küldi el az önéletrajzát és jár állásinterjúkra.

- A lelki egészség fenntartásához nélkülözhetetlen a testi jólét. Ennek érdekében javasolt minden nap fél óra aktív mozgás, séta, torna, úszás, esetleg kerékpározás.

- A várakozással töltött időt érdemes megpróbálni hasznosan tölteni. Ezeket a hónapokat ki lehet használni önképzésre, szakmai fejlődésre vagy azoknak a könyveknek az elolvasására, amik versenyképessé tehetik a munkaerőpiacon. 

 

 

Forrás, amelyből mi is merítettünk: WEBBeteg.hu - Dr. Veress Dóra, pszichiáter

Megosztás a facebookon